Az alábbiakban 2002. április 9-14. közötti túránk tapasztalatait osztjuk meg az egyes madarászhelyek ismertetésével. Az ismertetés során kitérünk arra, hogy még miről vált híressé az adott hely. Az bemutatásra kerülő helyek mellett elmondható az, hogy szinte bárhol érdemes megállni és folyamatosan figyelni, mert hihetetlenül nagy az alkalmas madarászhelyek kiterjedése és szinte minden vízállásnál órákat (Néha napokat is!) lehet eltölteni a természet figyelésével.

Mellékletként tekintsd meg fajlistánkat!

Dobrudzsába Brailánál komppal lehet átjutni. Ettől délre ~120 kilométerre van egy híd is, ha valaki nem vállalja a komp 50 000 lei-es díját, akkor ez egy megoldás bejutni Dobrudzsába. Már a kompozás alatt számos vonuló ragadozómadár-fajjal találkozhatunk, így például békászó sas (Aquila pomarina), hamvas rétihéja (Circus pygargus), kis héja (Accipiter brevipes) stb. A folyam felett sirályok, csérek és szerkők vadásznak. Tulcea felé haladva botoló füzes ártéri erdőt láthatunk, melyben kis kárókatonák, cigányrécék és parti madár fajok kavalkádját hozza nagyon közel a szemünk elé. Utunk során számos vonuló ragadozómadár-faj is a távcsövünk látóképébe kerül, így folyamatosan figyelni kell. Javasolható, hogy alkalmas kiülő pontokról hosszabb ideig figyeljük a légteret, hátha… A táj lenyűgözően változatos, míg haladási útvonalunk egyértelműen kitáblázott, de nem árt résen lenni!

A fent említett utat megszakíthatjuk a Măcin-hegységben. Itt számos nyílt pusztai fajjal találkozhatunk (fehér és fekete gólya (Ciconia ciconia és nigra), fakó rétihéja (Circus macrourus), pusztai ölyv (Buteo rufinus), pusztai hantmadár (Oenanthe isabellinus) stb.) és gyönyörködhetünk a tavaszi vagy őszi vonulásban, mely azt gondolom mindig megragadó.

A Măcin-hegység Măcin varos mellett van Brailával szemben a Duna jobb partján. Braila felöl jövet, ahogy elhagyjuk Măcint (Nem a Tulcea-i főúton!) néhány száz méter után meglátjuk balra a kopár sziklás gerincet (Măcin). A második földúton balra térünk és egy kőkitermelő felé vezető úton haladva, a csatorna után megint balra térve és tovább haladva, amíg meglátunk jobbra egy ligetet. Itt lehet táborozni és innen lehet kezdeni a madarászatot.

A szoros a balkáni hantmadárról (Oenanthe pleschanka) és a kövirigóról (Monticola saxatilis) ismert, de a ragadozómadár-fajok vonulásában is kiemelt szerepet játszik. A területet tájképileg is csak ajánlani lehet! A kopár oldalak kőfülkéit is érdemes átvizsgálni, mert mi az egyikben egy nagyon nagy kandúr vadmacskát pillantottunk meg.

Sajnos rettenetesen rossz esős időben jártunk itt és szinte semmit nem láttunk!

Cheiára a legkézenfekvőbb Kostanca repülőtere (Kogalniceanu) felől közelíteni. Ez a Konstanca Bukarest főúton van ~25 km.-re a várostól. Amennyiben északról haladunk ki lehet kerülni a várost. Kogalniceanunal eltérünk jobbra Tirgusor felé. Tirgusoron betérünk jobbra Cheia felé és az út átmegy a szoroson.

Murighioltól délre távolodva több kisebb sós tavat a hátunk mögött hagyva elérjük a Razim lagúnát. A lagúna, mely inkább tenger jelzővel illethető hatalmas kiterjedésű és mint madarász élmény annyira azért nem jöhet szóba, de a kitartó szem sok minden találhat rajta… Elsősorban a a gödények, récék, ludak, sirályok, csérek és szerkők tekintetében érdemes rajta madarászni. A közútról több alkalmas betekintő hely felé letérve lehet próbálkozni a madarak megfigyelésével.

A legnagyobb összefüggő erdő Dobrudzsában, mely a madarászok körében kiemelten a füstös cinegéről (Parus lugubris) vált ismerté. A változó állományú és korú erdőnek a déli bejáratánál egy laza szerkezetű, tölgyes, gyümölcsfákkal elegyes állományában, a délies lejtőn érdemes az említett fajt keresni, de olyan érdekességek is megfigyelhetők itt, mint a tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus), a keresztcsőrű (Loxia pytyopsittacus) vagy a harkályfélék sok képviselője.

A Babadag környéki vizes élőhelyeket ugyancsak érdemes átnézni, mert itt is számos érdekes fajjal találkozhatunk.

A legnagyobb hatást kiváltó élőhely, mely több ponton madárbetekintővel is el van látva, bár a sziget óriási mérete miatt több napot érdemes itt eltölteni. ~ 28 km hosszú az út (Autóval is járható murvás és földúton.) Sinoie településtől. A vízi (rózsás és borzas gödény Pelecanus onocrotalus és crispus), parti és nádi madarak mellett vonulási időben számos madárfajt lehet itt megfigyelni, a látvány lebilincselő!

A terület megközelítése: Babadagtól délre elindulva Mihai Viteazuig kell eljutnunk, majd innen keletre fordulva Sinoie településnél a Grindul Lupilor (Farkasok-szigete) felé vesszük az utunkat és a már említett ~28 km alatt szafari hangulatban folytathatjuk madarászatunkat.

Közismerten a legjobb gödényes régió, de elsősorban a fiatalok röpképessége után. A helyiek szerint csökkent a jelentősége. Viszont mindezek ellenére látogatása ugyancsak érdemes, bár ismételten fel kell arra készülnünk, hogy érdemes több napot is itt eltölteni, mert sok a látnivaló. A Istria és a Nuntasi lagúna egyaránt felejthetetlen élményt nyújthat számunkra.

A Sinoie lagúna partján áll egy római korú rom maradvány, melyet ugyancsak érdemes megtekinteni, bár mi nem tudtunk bemenni.

Talán a leghíresebb turzás! Megközelítése több irányból is javasolt. Săcele településnél Vadu felé fordulva, még a település előtt az ülepítő tavakat is érdemes jól átnézni a parti madarak tekintetében, majd a településen az első úton jobbra letérve több kisebb-nagyobb medence mellett haladva több kilométeres út után jutunk ki a tengerpartra. Az utak szövevényes rendszerében érdemes több variációt is kipróbálni, mert így más-más szegletét tudjuk feltárni a turzásnak. A vízi- és parti madarak, gémek, sirályok, csérek, szerkők, tengeri madarak sokaságát tudjuk itt megfigyelni, míg ez az egyik legjobb megfigyelő helye a rozsdás nádiposzátának. A tengerparton került elő számunkra a két legritkább faj a vékonycsőrű sirály (Larus genei) egy öreg nyári ruhás példánya, illetve egy második teles szibériai sirály (Larus heuglini).

A másik lehetséges irány Corbu felől, de ez nem annyira látványos. Viszont a Corbu melletti tavak ugyancsak jó vizes területek. A récék, sirályok, csérek és szerkők itt is színes forgatagot nyújtanak.