|
Irány
Dobrudzsa! 2004.május 3-12.
Ismét
Dobrudzsa, 2002. augusztus 30-szept. 9.
Dobrudzsai madarászat 2002. április 9-14.
|
dobrudzsa
Merre is?
Dobrudzsa
tőlünk délkeleti irányban mintegy 1200 km-re található Romániában.
Európa legcsapadékszegényebb
régiója, melynek része a Nyugat-Palearktikum legjelentősebb deltája,
a Duna-delta.
Dobrudzsának a Duna jellegzetes "fordulásától" (először
északra, majd keletre fordul) keletre a Fekete-tengerig húzódó területet
nevezik. Nagy kiterjedésű kopár tájegység, gyakran köves puszta.
A kopár kies tájban helyenként kis területi kiterjedésben találunk
lombhullató erdőket, édes és sós vizeket, de alapvetően a mezőgazdasági
művelés alatt álló területek, illetve legelők jellemzik és alakítják
a tájképet.
Mi több útvonalon közelítettük már meg:
Tata-Szeged-Nagylak-Arad-Kolozsvár-Brassó-Bodza [Buzau]-Braila vagy
.....
Összességében
elmondható, hogy a főutak jól járhatóak, kivéve a bukaresti körgyűrűt,
ami katasztrófális. Néha meglepetések érik az embert: egyszerűen
egy jó minőségű út átvált murvás útba...
Az
élelmiszer és ivóvíz beszerzése nem okoz gondot, míg a szállás
már problematikusabb, de sátrazni bárhol biztonságosan lehet.
Miért szeretjük?
Dobrudzsa azon kevés helyek egyike, amit - pénz hiányában - még nem tett
teljesen tönkre az ember, így természetközeli állapotban maradtak fenn élőhelyek.
A hagyományos gazdálkodási módok szintén hozzájárulnak az élővilág
sokszínűségéhez. Lakói lipovánok és törökök (csak az 1850-es évek óta
tartozik Romániához), akik barátságosak, és lényegesen igényesebbek környezetükre
mint a románok. Dobrudzsa az igazi román dzsindzsán túli terület.
Ahogy haladunk kelet felé és elhagyjuk Tulcea-t belépünk
egy olyan szentélybe, melyet a madarászok egymás közt csak legekkel
tüntetnek ki, ez a Duna-delta. Édes és sós vizes élőhelyek
hatalmas kiterjedése és változatossága és pompás madáreldorádó
minden évszakban!
Mit láthatunk itt?
Keleti, délkeleti elterjedésű
fajok sokaságával találkozhatunk, amik nálunk nem, vagy csak ritkán
fordulnak elő. A Duna-delta és a Fekete-tnger közelségének köszönhetően
tovább nő az itt megfigyelhető madárfajok száma.
Dobrudzsa a Duna-deltával
sokszínűségében, változatosságában és méretében egyaránt lenyűgöző!
Számos olyan madárfaj figyelhető itt meg amely Világ, vagy Európa-szerte
veszélyeztetett, például: a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus,
az európai állomány 90%-a költ itt!), a rózsás gödény (Pelecanus
onocrotalus, kulcsfontosságú terület az európai állomány megőrzésében!),
a borzas gödény (Pelecanus crispus, világszerte veszélyeztetett faj,
140-150 pár költ a deltában és a mocsarakban!), a törpegém (Ixobrychus
minutus, az európai állománynak több mint a fele itt költ!), a vörösnyakú
lúd (Branta ruficollis, többnyire több tízezer példány telel itt
ebből a világszerte veszélyeztetett fajból, itt lelhető fel a legjelentősebb
telelőhelye!), kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala, ebből az
ugyancsak világszerte veszélyeztetett fajból néha több száz egyed
figyelhető meg ősszel és a telelés alatt!), a rozsdás nádiposzáta (Acrocephala
agricola, deltai specialitás, a költőállománya ~100 000 pár körül
mozog.). Egy dobrudzsai túra alkalmával több tucat olyan madárfajt láthatunk
itt, melyek ugyancsak hasonlóan veszélyeztetettek, mint a batla (Plegadis
falcinellus), az üstökösgém (Areola ralloides), a cigányréce (Aythya
nyroca), a rétisas (Haliaetus albiccila), a kis héja (Accipiter
brevipes), a kerecsensólyom (Falco cherrug), a pusztai hantmadár (Oenanthe
isabellinus) és még sorolhatnánk.
Egy dobrudzsai madarásztúrára
a legalkalmasabb időpont a május, augusztus és szeptember hónap,
de élményben gazdag szinte minden évszak és hónap, így az április
(kiemelten a ragadozó vonulás) és november (ludak érkezése) is.
Egy jó időpontban megválasztott túra alkalmával 200-220 faj körül
láthatunk, mely fajgazdagság egyedülálló Európában!
|
