Immár elvonultak utolsó gólyáink is, így elérkezettnek látom számot adni idei gólyavédelmi munkánkról. Tevékenységünk hagyományosan két fő irányra osztható: az aktív gólyavédelmi beavatkozások és a meg-tervezésükhöz szükséges állományfelmérés. Idei védelmi tevékenységünk alapját az előző évek felmérései alapozták meg, melyek rámutattak a legalapvetőbb s legsürgetőbb problémákra.

Mint tudjátok, a megyei fészkek mintegy 70%-a villanyoszlopokon található. Ez egyrészt kitűnő fészekalapot szolgáltat, másrészt számtalan veszélyforrást rejt gólyáinkra nézve a fészkelési és a fiókarepítés utáni időszakban. Éppen ezért az elmúlt évek egyeztetéseinek és az ÉDÁSZ Rt. pozitív hozzáállásának köszönhetően még a gólyák érkezése előtt folytatódhatott tavaly megkezdett fészektartó kihelyezési programunk. A tartók gyártását és kihelyezését szinte teljes egészében az áramszolgáltató finanszírozta! Idén a költési szezon megkezdése előtt 11 fészek lett a vezetékektől biztonságos távolságra emelve ily módon. Madaraink megtelepedését az arra alkalmas élőhelyeken további két műfészek kihelyezésével segítettük elő, így április elején Tatán, május elején Koppánymonostoron építettünk műfészket önálló tartóoszlopra.

Az első vonuló madarakat március 10-12-én figyelték meg Vérteskethely és Esztergom környékén. Az első fészekfoglalásokat március 24-28-án regisztráltuk Nagyigmándon és Naszályon, ezután folyamatosan érkeztek a madarak a régi fészkekre. Új fészek épült Nagyigmándon a Kossuth utcában és Vértesszőlős külterületén. Sajnos nem akadt lakója Ács, Bana, Gyermely, Mocsa, Naszály, Tárkány, Tát, Tata, Vérteskethely településeken egy-egy fészeknek. A gyenge fészekfoglalási eredmények nem sok jóval kecsegtettek a fiókaszámot illetően. A párválasztási-udvarlási időszak 2-3 hete után lassan költésbe kezdtek a madarak, mintegy 34 fészken. Idén az időjárás viszonylag kegyes volt gólyáinkhoz. A fiókanevelés folyamán a fiatalok 2-3 hetes koráig tartó intervallum a kritikus időszak. Az ilyenkor bekövetkező több napos esők, heves viharok a meghűlések következtében megtizedelhetik a kikelt állományt. A legyengült fiókákat könnyebben támadják meg a vírusok, paraziták, ezáltal pusztulásukat okozva. Szerencsére ez most nemigen fordult elő, a kikelt –kis számú- fiatalt szépen nevelték az öreg madarak, így a július 14-30. között elvégzett állományfelmérés során 53 kirepülő fiatal fehér gólyát számláltunk. Ez 1994. óta a 2. legrosszabb eredmény! Oka elsősorban a telelőterületeken és a vonulás során fellépő aszályban és táplálékhiányban valószínűsíthető, így a gólyák rossz kondícióban és eleve kisebb számban érkeztek a költőterületekre. A legyengült madarak kevesebb tojást raktak, így a fiókák száma is erősen visszaesett.

A megyében kelt gólyák életének hosszú távú nyomon követését teszi lehetővé a fiókák gyűrűzése, amit Krúg Tibi “bácsi” tagtársunk évek óta nagy lelkesedéssel, s nem kis “véráldozatot hozva” művel (t.i. a nagyobbacska fiókák rendesen véresre csépelik az ember kezét…). Idén - Szecsődi Gyuri segítségével -  legyűrűzte a Dunaalmás, Mertz-tanyán, Mocsán a Győri utcában, illetve a Vértesszőlősön kelt kisgólyákat is.

Ez úton köszönöm meg a gólyákról információt szolgáltató illetve a felmérésben részt vevő tagtársaink, név szerint: Szecsődi György (aki a műfészkek kihelyezésében, a fiókagyűrűzésben, az állományfelmérésben is kiemelkedően sokat tett), Hlogyik Zsuzsanna, Kovács Katalin, Mag Zsuzsanna, Balla Péter, Ballabás Gábor, Bagdi Antal, Csonka Péter, Krúg Tibor, Müller László, Musicz László, Pogány Viktor közreműködését. Külön köszönet illeti az ÉDÁSZ Rt-t, a műfészekállítás során közreműködő vállalkozókat, illetve az anyagi forrásokat rendelkezésre bocsátó MME központból Lovászi Pétert.

Végül néhány adat a tények tükrében:

Fészkek száma 52 db Költőpárok által lakott fészkek száma 34 db Kirepült fiókák száma 53 db Repített fiókák átlaga lakott fészkek száma alapján 1,6 pld/fészek Repített fiókák átlaga összes fészek száma alapján 1,0 pld/fészek

Fészekaljzatok megoszlása: Fa 3 (6%) Kémény 1 (2%) Kazánkémény 3 (6%) Villanyoszlop tartókosárral 26 (50%) Villanyoszlop tartókosár nélkül 10 (19%) Önálló tartóoszlop 9 (17%)

Képek a 2001. évi munkákról > 

További információ:

Gólyavédelem Komárom-Esztergom megyében