2002-ben a megyei program a 6. évébe lépett, amelynek eredményei mind jobban mutatják a gyurgyalag és partifecske fészkelő állományának változásait, a védelmi tevékenység folytatása közben, mindezek mellett egyre több madarász kapcsolódik be, amely a program folyamatos működését is fenntartja.

Szoros kapcsolatunk van a Monitoring Központtal, ahol a madarászok által felmért területek adatait összegzik, és központi kimutatásokba, összesítésekbe kerülnek be. Országos szinten a Gyurgyalag és Partifecske felmérő programokban 18 Helyi Csoport vesz részt, de reméljük, hogy a jövőben ez a szám növekszik!

Az első gyurgyalagok és partifecskék 2001. április közepén való megérkezésétől kezdődően folyamatosan figyelemmel kísérjük az állomány érkezését és a telepeken való megtelepedésüket. A veszélyeztetett bányákat, területeket időszakosan levédjük.

Az idei évben nagyobb hangsúlyt fektettünk a védelmi munkálatokra, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy nagyon sok a leerodált fal, haránt rézsűk alakulnak ki, benövényesednek, vagy csak az előző években megmaradt fészkelőüregekkel telt fal már nem kínál további üregek készítésére alkalmas helyet, ami leginkább a partifecskénél jelent gondot.

Idén tavasszal nagy ütemben kezdtük meg a partfal rekonstrukciókat az előzetes felmérések alapján, így több partfalat sikerült kézi valamint gépi erővel megmunkálni a partifecskék, gyurgyalagok számára.

Mint ahogy a tavalyi évben, az egyik legnagyobb rekonstrukciót Tatán az ELTE Geológiai parkban végeztük, ahol a közeli lovászok gépi munkával alakították ki a megfelelő partfalat s ezzel már második éve segítik, támogatják védelmi törekvéseinket. Ők hamar felismerték a partifecskék jótékony hatását, hiszen rengeteg szúnyogtól és zavaró légyfélétől tisztítják meg az istálló környékét.

A következő partfaligazítást Nyergesújfalun végeztük. Ez a partfal, ami 35m hosszú és 6-7 m magas egy sportpálya mellett található, amit tavaly már nem foglalták a fecskék. Mivel azelőtt nagyobb mennyiségek költöttek itt, de a használt lyukak nem omlottak le természetes úton, ezáltal a fecskék sem találtak maguknak elegendő szabad partfelületet. Így fontos volt az idei munka számunkra. A partfal magánterületen fekszik, így a tulajdonosi egyeztetés és hozzájárulás elengedhetetlen volt a munkálatok megkezdéséhez. Itt is pozitívan álltak hozzá, sőt felajánlották a lehetőséget a további együttműködéshez. A partfal történetéhez tartozik még, hogy a nyergesi sportpályát innen töltötték fel, és azóta jószerivel nem is használják, ami biztonságos helyet jelent a fészkelők számára. A munkálatokat egy gépi vállalkozó (Agimpex) segítségével végeztük el jelentős támogatást adva ezzel csoportunknak. Az esős időszak miatt ez a munka megcsúszott, de végül sikerült befejezni.

A sportpálya másik felében egy régi homokbánya is található, ahol évente 20-25 pár gyurgyalag fészkel!

Komáromban is sikerült partfal munkálatokat végeznünk, itt viszont kézi erővel igazítottunk meg egy partifecskés falat, aminek a hosszúsága 20m magassága 2.4m. Itt tavaly volt költés, de a használt lyukak nem minden részén szakadtak le, így kézi erővel sikerült újból felfrissíteni. Ugyanezen a helyen gyurgyalagos partfalat is meghúztunk.

Azokat a munkálatokat, amit idén nem tudtunk végrehajtani- mert terveink vannak- jövőre szeretnénk megvalósítani. Az állomány felmérések kiterjednek a partfalak állapotának a vizsgálatára is.

2002-ben felmért adatok alapján bizonyos mértékű hullámzást lehet tapasztalni a tavalyi eredmények tükrében. 32 településen mintegy 42 partfalat sikerült felmérnünk a két faj szempontjából .

2002-ben felmért adatok alapján bizonyos mértékű hullámzást lehet tapasztalni a tavalyi eredmények tükrében.

Gyurgyalagból 341 párat számoltunk a tavalyi 325 párral szemben, ami +5%-os növekedés, addig partifecskéből 2172 párat mértünk fel, ami viszont elmarad a tavalyi 3778 páros megyei állománytól!

Ez a – 42%-os állomány csökkenés lévén, hogy érzékeny fajról van szó jelentős állomány változás!

Figyelembe kell vennünk viszont a Kisherkály határában lévő Solum Rt területén található víztározót, ahol tavaly a tó kialakítása során 1100 pár költött, idén pedig az öntöző víztározó funkcionálisan már működött, természetesen ez a nagy telep így kiesett mint fészkelési lehetőség.

Más képet mutatnak az adatok, ha csak az ugyan azon telepek adatait vetjük össze, ahol tavaly is végeztünk felméréseket. Ezáltal egy objektívebb képet kapunk az állományváltozásról. 28 telep adatait vizsgálva gyurgyalag állománya 25%-os növekedés mellett szép eredménynek mondható, ami Országos tendencia is a 2002-es évben. Átlagosan 5-20%-os állománynövekedésről számolnak be a felmérést végző csoportok, de hallani csökkenő tendenciáról is.

Ha a partifecske eredményeket vizsgáljuk ugyan azon feszkelőtelepeken nem számítva a Kisherkályi telepet, s az így kapott fészkelő állomány mindössze 1130 pár, ami jelentős –36%-os csökkenést jelent.

Feltehetjük a kérdést, hogy a védelmi munkálatok hatására csökken az állomány?! Az Országos eredményeket ha figyelembe vesszük, látjuk, hogy a negatív változás nem egyszerűen a mi megyénkre tér ki. A nyíregyházi csoport európai magpopuláció kutatásával foglalkozik a Felső Tisza vidékén, ahol szintén az utóbbi évek legkisebb fészkelőállományát regisztrálták.

“Sajnos 2002 is hasonlóan nehéz helyzetet jelenthet Európa legkisebb, 13 g tömegű, fecskéjének, hisz a Tiszán 2002-ben az utóbbi évtizedek második legkisebb állományát, 12 ezer pár, mértük fel a napokban elvégzett felmérés során. Ettől kisebb állományt csak az 1998 évi "zöldár" követő évben, 1999-ben (10 ezer pár), tapasztaltunk! Az okok feltárása jelenleg is folyik az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatásával folyó kutatás keretében. Az előzetes elemzések alapján a fészkelő állomány rendkívül alacsony szintjét egyrészt a 2001-es évben, elsősorban a fészkelési időszakban tapasztalt kedvezőtlen időjárásnak tulajdonítható alacsony szaporodási siker, másrészt az afrikai vonulási és telelési területeken szintén az időjárással kapcsolatos (csapadékhiány) okok magyarázhatják. Fontos megemlíteni, hogy e madárfaj hazai állományának jelentős része már nem a természetes fészkelőhelyeken, a folyók (Tisza, Dráva, Maros,…) szakadófalaiban, hanem az ember által kialakított homok-, és sóderbányákban költ, sőt árkok, házalapok partfalában is megtelepednek. Sajnos ezen állományokat a "természetes" okok mellett, a védelem ellenére, a figyelmetlen vagy számos esetben a tudatos emberi pusztítás is fenyegeti a lakott üregek lebányászása, betemetése vagy éppen kiásása miatt. Nagyon fontos e helyek feltérképezése és az ott lévő telepek sorsának követése az esetleges károkozás megelőzése. “ Dr. Szép Tibor

A legnagyobb partifecske fészkelő telepet Almásfüzitőn a kavicsbányában mértük fel 600 pár, ahol a fészkelő fal becsült területe 520 m2.(Bagdi Antal, Krug Tibor, Osztopányi Judit). Krug Tibor többek között itt is végzett partifecske gyűrűzést.

A legtöbb gyurgyalag párt számláló telep idén szintén Tokodon lett felmérve, ugyan csak a löszmélyút falában - 40 pár (Lenner József), Illetve a koppánymonostori homok és kavicsbánya, ahol szintén 40 pár költött (Krug Tibor).

Tibi bátyánk komolyan belevetette magát a gyűrűzésébe, így partifecskéből 1045 pld-t, gyurgyalagból 14 pld-t jelölve meg!

Az idei évben Magellan kézi GPS műszert is használtunk a telepek elektronikus tárolására, pontosabb helymeghatározásra. UTM térképekre csak azokat a pontokat vittük fel, amit nem tudtunk még GPS-re felvinni. Célunk a jövőben minél több telepet műszeresen is tárolni!

Helyi csoportunk célja a jövőben, az állományfelméréseket és a veszélyeztető tényezők feltárását folytatni, nagyobb felmérési lefedettséget elérni, jövőre információs táblák kihelyezése veszélyeztetett partfalak védelmére, további helyreállítások elvégzése, fészkelésre alkalmassá tétele.

Köszönet illeti mindazokat, akik bármilyen formában segítették a program előrehaladását, részt vettek a felmérésekben, a partfalas munkálatokban, és támogatták azokat!

Köszönet illeti a munkálatokban részt vevő tagtársakat: Argai Sándor, Ballabás Gábor, Bátky Gellért, Bátki Kolos, Csonka Péter, Fogarasi Péter, Járvás András, Krug Tibor, Lenner József, Müller László, Osztopányi Judit, Pénzes László, Riezing Norbert, Szentirmai István, Szecsődi György, Szeimann Péter, valamint támogatóink Agimpex Kft, MME Nyiregyházi H.Cs. (Akcio Riparia), Papp László, tatai Táltos Lovas Klub, , és a nyergesi partfalnál közreműködő vakondokot. 2002-ben a munkálatokat a KAC “H” támogatta.

További információ:

Gyurgyalag és partifecske állományfelmérő program

Programvezető:

Bagdi Antal 2543 Süttő, Bikoli u. 48. tel.:33/474-223 mobil: 30/378-1974 apiaster@freemail.hu