További
információk:
2009. évi
részletes eredmények
2008. évi
részletes eredmények
2007. évi
részletes eredmények
2006. évi
részletes eredmények
2005. évi
részletes eredmények
2004. évi
részletes eredmények
2003. évi
részletes eredmények
2002. évi
részletes eredmények
2001. évi
részletes eredmények
1997-2000. évi
részletes eredmények
Felmérőlap
letöltése [.pdf 181 kB] |
Gyurgyalag és partifecske védelmi program
Bagdi Antal
A gyurgyalag és a partifecske
hazánk madárfaunájában a legveszélyeztetettebb fajok közé sorolható
fészkelőhely választását tekintve. Állományuk nagyságát, fluktációját a vonulási és
telelési időszak alatt éppúgy, mint honi költési intervallumában
számos negatív tényező befolyásolja.
1997-ben Csoportunk elindított állományfelmérő programot a gyurgyalagok és partifecskék
fészkelőállománynak feltérképezésére, és veszélyeztető tényezőinek
meghatározására a megye határain belül. A felmérések azóta is
folytatódnak, melyek alapján jelentős védelmi munkákat is
végzünk.
A fészkelést hátrányosan befolyásoló
tényezők között megkülönböztetünk célzott vagy szándékos, illetve
véletlenszerű károkozást, mely nem szándékos pusztítás eredménye.
Szándékos
károkozás
Köztudott a méhészek a
gyurgyalagot a méhek halálos ellenségének tartják, s többségük
kártevő számba veszi, természetesen itt is akadnak kivételek.
 Olvastam olyan cikket, ahol leírták, hogy védettsége
közrejátszott mértéktelen elszaporodásában (Méhészet 1996 / 9).
Ennek ellenére a természetvédelem a faj alaposabb kutatására,
illetve fészkelőterületeinek aktív védelmére helyezi a fő
hangsúlyt.
Vétlen, tudatlanságból fellépő
károkozás
Fészkelési időben a falak
állékonyságának megbontása, bányák üzembe helyezése. Ez a
problémakör évről-évre valós problémát vet fel a terület gazdálkodói
és a természetvédelem gondozói körében.
Gyakori jelenség a felhagyott
bányaudvarok felhordása és feltöltése. Előszeretettel alkalmazzák a
megszűnt vagy átmenetileg gazdátlanul hagyott és a termeléssel
szünetelő bányákat szemétlerakó helyként, illetve törmelékdepóként.
Területenként előszeretettel használják
a bányafalak rézsűsítését, illetve a felhagyott bányafalak
természetes elöregedésük során a fal pergése következtében a
dőlésszöge a falnak károsan változik. Csökken az aktív falfelület,
növekszik a fészkelő üregek kifosztásának predációs veszélye.
- A gyurgyalag és partifecske
fészkelőállományának felmérése évről-évre,
- A költést veszélyeztető tényezők
egységes felvételezése.
- Védelemi módszerek helyi
alkalmazásának kidolgozása, és ezek gyakorlati kivitelezései.
- A program eredményeinek széleskörű
megismertetése a területeken élő lakosok és gazdálkodók körében.
Információs anyag kidolgozása és eljuttatása a célzott
gazdálkodók, szervezetek irányában.
- A jelentősebb bányák, falak helyi
védelemre javaslása és tanulmánytervek összeállítása.
Felmérési eredmények
1997-2009.
Programvezető:
Bagdi
Antal 2851-
Környe, József
Attila utca 17.
tel.:
30/378-1974 apiaster@freemail.hu
|
