A megyében három éjszakázóhely (tatai Öreg-tó, nyergesújfalui Duna-szakasz, Ferencmajori-halastavak) és számos kisalföldi táplálkozóhely érintett a programban, melynek országos hátterét immár 16. éve a Nyugat-Magyarországi Egyetemen működő Magyar Vízivad Kutató Csoport biztosítja.

A programban mintegy 10 fő vesz részt több-kevesebb rendszerességgel. Az öreg-tavi megfigyelések bázisa a keleti parton éppen 5 évvel ezelőtt felavatott madármegfigyelő torony, mely az elmúlt években iskolások, érdeklődők ezreinek nyújtott betekintést a tó téli madáréletébe. A monitoring október és április között általában heti 1-3 napon zajlik, azaz az Öreg-tó Magyarország egyik legintenzívebben kutatott vadlúd-gyülekezőhelyének számít. Ennél valamelyest kisebb rendszerességgel (havi 2-4 alkalommal) történik megfigyelés a nyergesi Duna-szakaszon és a Ferencmajori-halastavakon.

A tatai Öreg-tó vadlúdforgalma (nemzetközi rangjához méltóan) országosan is kiemelkedő volt az elmúlt években, hiszen a csúcsmennyiségek rendre 25000 körül alakultak (2002/2003: 24750 pld, 2003/2004: 25000 pld.). A Duna szerepe ezzel ellentétben jelentősen csökkent az elmúlt években (2002/2003: 3000 pld, 2003/2004: 1230 pld maximum). Örvendetesen megnőtt azonban a Ferencmajori-tavak vadlúdtelelésben betöltött szerepe (2002/2003: 5500 pld, 2003/2004: 2000 pld. maximum). Mindez erősíti annak szükségességét, hogy a Ferencmajor térsége szerepet kapjon az Öreg-tó Ramsari-terület védőzónájaként. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság megkezdte az ezzel kapcsolatos eljárást.

A “csemegének” számító vadlúdfajok (főleg apácalúd, vörösnyakú lúd, kis lilik, indiai lúd) megfigyelése a nagy teljesítményű teleszkópoknak is köszönhetően továbbra is rendszeresnek mondható.

A vadlúd monitoring program új vonatkozása, hogy a megyében tervezett szélerőmű-parkok helykijelölésekor (Mocsa, Bábolna, Kisigmánd) a hagyományos vadlúd-táplálkozóhelyeket is figyelembe vették.

A táplálkozóterületeken zajló vadászat nem tekinthető túlzottan zavarónak, ennek ellenére a ludak huzamosabb időszakokban Szlovákiába járnak át reggelente.

Ugyancsak új vonatkozás, hogy Tata Város Önkormányzata 2003-ban olyan Öreg-tó helyreállítási stratégiát fogadott el, amelyben helyet kap a vadlúdgyülekezést elősegítő zátonyok, szigetek megépítése is.

2003-ban Csoportunk immár harmadik alkalommal rendezte meg a Tatai Vadlúd Sokadalmat. Az esemény rangos szerepet tölt be a hazai madarászok téli versengésében, egyúttal a “civil” érdeklődők részéről is egyre inkább elvárt fesztivál is. 2004-ben reményeink szerint nemzetközivé fog nőni a rendezvény, mivel Tata szlovák és lengyel testvérvárosaiból is várunk küldöttséget. Igen fontos a program kommunikációja: 2003-ban Tata számos pontjára kerültek ki magyar-angol-német nyelvű ismertető táblák, amelyek az Öreg-tó vadlúdvonulásban betöltött jelentőségét mutatják be (“Tata a Vadludak Városa”). Mindezt egy brossúra teszi teljesebbé és kiadott plakátok, agyag plakettek és megjelent újságcikkek, számos tévé-rádió interjú egészítik ki.

Összességében a program jelentősége abban áll, hogy egy nemzetközi természetvédelmi egyezmény jegyében zajlik, sok érdeklődőt mozgat meg és valódi hagyományt teremtett.